Egyesületünk története

 Menü Egyesület Egyesületünk története

Lapozzon bele egyesületünk történetének Kalendáriumába!

2016 mozgalmas év volt az egyesület életében, a tagok esetében is. Januárban megjelent az őshonos haszonállatok génmegőrzési támogatására szóló pályázati felhívás. Tenyésztőink a pályázat beadásával voltak elfoglalva, az egyesület pedig a tenyésztőszervezeti igazolások kiadásával. Hogy a tagjaink a pályázati felhívásban szabott feltételeknek eleget tudjanak tenni egy esetleges ellenőrzés során, tenyészszemléket, teljesítményvizsgálatokat hirdettünk meg Szigetcsépen, Csákváron, Hortobágyon, Jósvafőn, Egerben, Pilisjászfaluban. Ezek a szemlék a szeptemberben első hetében, Kistapolcsányban rendezett nemzetközi championátusra nevezendő hucul lovak kiválasztását, előszelekcióját is szolgálták.

A Hucul International Federation és a Kistapolcsányi Nemzeti Ménes szervezésben megvalósított szemlén 21 hucul lóval jelentünk meg.

Kiemelkedő helyezést ért el Hajnalné Sára Orsolya kiállításában a Prislop I-1 Jarka nevű kanca, amelyik a Hajnal Eszter ifjú lovassal a huculösvényben is igen jól szerepelt. Hasonló eredményt ért el Bujdosó Attila Ousor Fahéj nevű kancája. Egy kislétszámú csoportban az Aggtelelki Nemzeti Park egyik fiatal ménje osztályelső. Az Aggteleki Nemzeti Park a tenyészállatkiállításon kívül nagyon jó eredménnyel vett részt a huculösvény és a fogatsport hasznosítási bemutatókon is. Eredményes szereplést tudhat maga mögött még Hartyán Nikolett (a tenyészállatkiállításon és a huculösvényben is), Méhes József tenyésztőtársak is.

A 2016. szeptemberében Pilisjászfaluban rendezett tenyészszemle az utóbbi évek egyik legnagyobb létszámú országos tenyészszemléje, egyben (a hucul kivételével) a mének készségvizsgájának is a helyszíne volt. A hucul fajtájú mének augusztusban Jósvafőn, 168 méter szintkülönbségű, sok természetes akadállyal tarkított 7400 méter hosszú változatos felszínű terepen szerezhették meg tenyészmén minősítésüket.

Néhány tenyésztőnk részt vett a 25. FARMER EXPO jubileumi rendezvényen, Debrecenben. A tenyészszemléken készült fényképek anyagából 2017. évi naptárt jelentettünk meg és valamennyi tenyésztőtársunkhoz eljuttattuk.

2015-ben megjelentünk a haflingi lovak világszervezete által szervezett világkiállításon (Babicsek József, Bodnár Ágnes, Budai Attila). A helyzetünkhöz képest igen előkelően szerepeltünk. Kezdeményezői voltunk a Hucul Ösvény Baráti Társaság létrehozásának. A most már 10 éve tartó készségvizsga-sorozatot minden vonatkozásban támogattuk és támogatjuk. E tekintetben kiemelkedő szerepet játszik a szigetcsépi és a jósvafői tenyészet. A két készségvizsga-helyszín évente közel száz gyermeket és szüleit mozgatja meg, fellendítve a fajta tenyésztését is.

2015 szeptemberében rendezték meg az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást. Egyesületünket két haflingi kisló (Miranda, Babicsek József kiállításában és az 5022 Ati nevű országos fedezőmén, Nyíri Csaba kiállításában), a Diana nevű fjord kanca (Budai Attila kiállításában), két magyar sportpóni (My Lady, Varga Zoltán kiállításában és az 5573 Sólyom nevű országos fedezőmén, kiállítója Földes István) és a Hroby Borostyán nevű hucul kanca, továbbá az 5138 Prislop Zefir országos fedezőmén (mindkettő kiállítója az Aggteleki Nemzeti Park) képviselte, általános sikerrel.

Egy kisebb tenyésztői csoport elégedetlenségére ebben az évben visszaadásra került a welsh póni egyesületünk általi fajtafenntartói joga.

A 110/2013. (IV. 9.) Kormány Rendelet a lófélék egyedeinek azonosításáról új helyzetet teremtett a tenyésztőszervezeti munkában. A kormányrendelettel összhangban 2014-ben elkészítettük a fenntartásunkban lévő póni- és kislófajták tenyésztési szabályzatát, mindegyikre törzskönyvezési rendet dolgoztunk ki.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése és az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló módosítási rendelkezések változásokat írtak elő a civil szervezetek működésében. Ennek egyik kulcsfontosságú kötelezettsége volt a szabályozásnak megfelelően átalakítani az alapszabályt. Ennek eleget tettünk.

Ez az év jelentős változást hozott, amikor is az elnöki tisztségben Ibrányi Andrást Dr. Mihók Sándor váltotta, az ügyvezető Németh Zoltán lett.

A nemzetközi tenyészszemlék ismételt résztvevői vagyunk, így ebben az évben a lengyelországi Klikovában vettünk részt a hucul fajta nemzetközi championatusán.

Az Egyesület 2005. augusztus 13-14-én részt vett a fajta nemzetközi championatusán, Kistapolcsányban. Ugyancsak 2005-ben a haflingi fajtával részt vettünk a Haflingi Lovat Tenyésztők Világkiállításán (Szántó Imre, Babicsek József, Farkas Vince) az ausztriai Ebbsben. Ez az év még tovább népszerűsítette az egyesület, a tagjai tevékenységét, hiszen ebben az évben az OMÉK lótenyésztési programjában is központi helyet foglaltak el a különböző kislovas bemutatók.

Ebben az évben az izlandi kisló és a connemara póni fajtafenntartói jogát és feladatát is megkapta az egyesület. Mindkét fajta a fajtaelismertetéshez szükséges legkevesebb létszámmal került itthon tenyésztésre, de létszáma nem növekedett, sőt korábbi tagjai az állományuk törzskönyvi ellenőrzéséről is lemondtak. Egy ideig szüneteltettük a fajtafenntartást, végül mintegy tíz év törzskönyvezési múlt után a tenyésztőszervezet visszaadta a fajták fajtafenntartási jogát. 

Az Egyesület 2004-ben nagyszabású kiállítással ünnepelte meg a 15 éves fennállását. Debrecenben a négy napos FarmerExpo állattenyésztési kiállítás keretében a lótenyésztési kiállítást és a lovas programokat az egyesület szolgáltatta. A négyes és kettes póni/kisló fogatok száma meghaladta a húszat és 50 gyermek részvételével, napi több órás programmal tudtuk szemléltetni a gyermek és a póniló lehetséges közös munkáját, szórakozását, egymásra találását. Visszaigazolva láttuk a hivatalosan 15 év következetes munkáját. Az esetleges kétkedők előtt bebizonyosodott, hogy az állattenyésztés törvényszerűségeinek betartásával, viszonylag rövid időn belül, számottevő póni és kislótenyésztést lehet elérni egy hagyományokkal nem rendelkező országban is.

1993 és 2002 között a köztenyésztésben alkalmazott rendszer szerint a lótenyésztési felügyelők bélyegezték a pónikat is. Egyidejűleg lehetőség volt a méneskönyvi felvételt nyert pónik tomporára a nagy írott D betűvel kifejezett egyesületi jelnek a bélyegzésére is. Időközben egyre élesebben merült fel a fajtajellel való bélyegzés igénye, úgyhogy 2002-vel kezdődően, az egyesületi regisztrációban szereplő póni- és kislófajták egyedei fajtajellel kerülnek bélyegzésre, a tomporon.

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvénynek megfelelve a födművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az Egyesületet jelölte ki a shetland, a welsh póni, a hucul, a fjord, és a haflingi kislovak fajtafenntartására. E tevékenység mellett foglalkozott az Egyesület a magyar sportpóni kialakításával. Vagyis az Egyesület tenyésztőszervezetté vált.

Az Egyesülethez mindvégig az ország egész területéről csatlakoztak tagok, és tenyészszemléket is szinte az ország egész területén szervezett. Szorító igényként jelentkezett hivatalosan is országos jogkörű egyesületté válni. Ennek a feltétele 1992-ben következett be. Az 1992. augusztus 30-i közgyűlésen a tenyésztők létrehozták a Póni- és Kislótenyésztők Országos Egyesületét Székhelye a Debreceni Agrártudományi Egyetem Állattenyésztéstani Tanszéke (4032 Debrecen, Böszörményi út. 138.) lett. A közgyűlési határozat kimondta, hogy az országos egyesület az 1986-ban alapított egyesület jogutódjaként működik tovább. Az eredeti alapítók e kitétellel egyetértettek. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság, Debrecen, a 6/1989. (VI.8.) I.M. rendelet 5.§ alapján, 1992. október 12-én elrendelte a 386. szám alatt felvett Póni és Kislótenyésztők Tiszántúli Egyesülete névváltozásának átvezetését (a végzés mellékelve).

Ettől az időponttól az Egyesület bíróságon is nyilvántartott neve Póni- és Kislótenyésztők Országos Egyesülete lett és belépett a Magyar Lótenyésztők és Lovas Szervezetek Szövetségébe ,ennek jogutóda lett később a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége. Az országos hatáskörűvé vált egyesület társadalmi elnöke Ibrányi András, ügyvezetője-tenyésztésvezetője Dr. Mihók Sándor lett. Dr. Ócsag Imre örökös tiszteletbeli elnök címet kapott, aki haláláig (1996. augusztus 1.) óriási erővel segítette az egyesületet.

Ugyanettől az évtől fogva tagja vagyunk a Lengyelországban előző évben megalakult Huzul International Federation nemzetközi szervezetnek, amiben napjainkig jelentős tisztségeket töltünk be.

A szakmai szempontokat mellőző, az állattenyésztési kultúra teljes hiányát tükröző állapot lassú felszámolására, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Állattenyésztéstani Tanszéke tett javaslatot, amikor 1986 nyarán a pónit tartók széles körében kezdeményezte egy pónitenyésztő egyesület létrehozását. Nyilvánvalónak tűnt, hogy a kezelhetetlenség felé sodródó folyamatot csak egy dolgát tudó és végző tenyésztőszervezet szüntetheti meg. Az 1986. szeptember 13-ára meghirdetett tenyészszemlére az ország legkülönbözőbb területéről 146 póni és kisló jellegű lovat hoztak el a tenyésztők, amelyeknek csoportos típusbírálatát Dr. Ócsag Imre, Ibrányi András és Dr. Mihók Sándor végezték. Ismert származású egyed egy sem akadt közöttük.  

A jól sikerült szemlét követően a pónitartók kifejezték szándékukat egyesületi keretek közötti működésre, és felkérték a DATE Állattenyésztéstani Tanszékét az egyesület jogi értelemben vett alapításának intézésére. A DATE Állattenyésztéstani Tanszéke hozzálátott az alapszabály-tervezet kimunkálásához és 1986. december 7-ére, Debrecenbe „A Pónitenyésztők Egyesülete alapszabály tervezetének vitája” címmel tanácskozást hívott össze, amelynek napirendi pontjai között szerepelt még az egyesület megalakulásának kimondása is. (Előzetesen, 1989. november 19.-én erre a Debrecen Megyei Városi Tanács VB Hivatal Igazgatási osztályától engedélyt kértünk, amit 55.843/1986 ügyiratszámú határozatában november 24.-én engedélyezett, megszabva a szervezés befejezését követő kötelezettséget.) Az alakuló ülés az alapszabályban rögzítetten elnöknek Dr. Ócsag Imrét, a mezőgazdaság-tudományok doktorát, titkárának Dr. Mihók Sándort, a mezőgazdaság-tudományok kandidátusát választotta. Az alapszabályt a Debrecen Megyei-Városi Tanács VB Igazgatási osztály 26.167-5/87 számú határozatával 18/1987 szám alatt jóváhagyta.

Az 1970-es évek közepén elkezdtek megjelenni a pónik Magyarországon. Főleg a Német Szövetségi Köztársaságból és a közeli Ausztriából tucatjával kerültek be egyedek, általában nem szervezett formában. Az állattenyésztési, genetikai ismeretek hiányában lévő új tulajdonosok a bekerült lovaknak sem a származásával, sem a fajta béli hovatartozásával nem törődtek, a nyugati országokban félretett, könnyen megszerezhető, a tenyésztésben nem kívánatos kancákat és kifogásolható genetikai értékű méneket vásároltak. Mindaddig nem alakult ki konfliktushelyzetet, amíg munkalónak szánták az állatokat, vagy amíg pusztán a növekvő anyagi jólét visszatükrözői voltak. A baj akkor kezdett elhatalmasodni, amikor ezeket a tenyészhatásukban döntően értéktelen egyedeket szaporítani kezdték és elkezdődött létszámuk gyarapodása.

Elérhetőség

   

Facebook